2008. ÉVI ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK
 
Az  Országgyűlés  november  12-én  elfogadta  a  2008-as  adócsomagot,  amely  az
eredetihez képest több ponton is lényegesen módosult.
 
Általános forgalmi adó
Az Országgyűlés által elfogadott, 2008.  január 1-jétől bevezetésre kerülő új Áfa  törvény megalkotásának
célja egyrészt az Áfa  törvénynek az EU Áfa  Irányelvével  (2006/112/EK Tanácsi  irányelv)  történő  további
harmonizálása, másrészt a korábbi  rendelkezések pontosítása új definíciók bevezetése  révén. Az új Áfa
törvény sok helyen az EU Áfa  Irányelvének szó szerinti magyar  fordítását veszi át,  illetve új  fogalmakat
használ a már meglévő, közismert kifejezések helyett, ami az új szabályok értelmezését nehezíteni fogja.

Építőipar, ingatlanok adózása
Áfaköteles lesz a 2 évnél nem régebbi ingatlanok értékesítése
A  jelenlegi  áfa  szabályozásban  kiemelt  szerepet  töltenek  be  a  lakóingatlanok  a  többi  ingatlanfajtához
képest. Szemben az építési  telekkel és egyéb  ingatlanokkal, a  lakóingatlan eladása  (az első értékesítés
kivételével)  alapvetően  áfamentes. Az  új Áfa  törvény  szerint  az  új  építésű  lakóingatlanok  és  az  építési
telkek értékesítése  továbbra  is adóköteles marad. Változás azonban a  korábbi  szabályozáshoz  képest,
hogy a lakóingatlannak nem minősülő egyéb ingatlanok értékesítése is csak akkor lesz adóköteles, ha az
ingatlan új építésű, azaz a használatbavétel még nem történt meg vagy ha a használatbavételi engedély
jogerőre emelkedése és az értékesítés között még nem telt el 2 év.
Az  új  Áfa  törvény  szerint  az  egyébként  nem  adóalanyi  minőségben  eljáró  személyek,  szervezetek
beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ahhoz tartozó földrészlet illetve építési telek “sorozat jellegű”, azaz
üzletszerű értékesítése esetén adóalannyá − és így az ilyen jellegű értékesítések adókötelessé − válnak,
ha  az  értékesítésre  a  használatba  vétel  előtt,  vagy  a  használatbavételi  engedély  jogerőre emelkedését
követő 2 éven belül kerül sor. Sorozat jellegű értékesítésnek kell tekinteni, ha a magánszemély 2 naptári
éven belül 4, vagy több építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló, illetőleg beépített új ingatlant
értékesít, valamint a rá következő 3 naptári éven belül további építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés
alatt  álló,  illetőleg  beépített  új  ingatlant  értékesít.  Amennyiben  tehát  magánszemély  értékesíti  így  az
ingatlanát, kötelezően áfa alannyá válik és az adóhatóságnál regisztrálnia kell. Ha az eladó kizárólag az
ingatlanértékesítés miatt válik adóalannyá, az adóhatóság az értékesítést  terhelő adót határozattal  fogja
megállapítani.  Továbbá  az  eladónak  a  teljesítést  követő  30  napon  belül  bevallással  egyenértékű
bejelentést  kell  tennie  az  adóhatóságnál.  Ugyanakkor  az  adókötelezettség  eredményeképpen  az
ingatlanértékesítéshez  kapcsolódó  beszerzések  áfája  (az  értékesítéskor  megállapított  fizetendő  áfa
mértékéig) levonható lesz.
 

Minimum öt évre kell adózást választani ingatlan értékesítése és bérbeadása esetén
Az  új  Áfa  törvény  kiterjeszti  az  adózás  választási  lehetőségét  az  ingatlanok  értékesítésére  és minden
típusú ingatlan bérbeadására. Ugyanakkor szigorodnak a választási lehetőség feltételei. Az új Áfa törvény
szerint ugyanis aki az adózást választja akár az értékesítés, akár a bérbeadás  tekintetében, az döntését
legalább 5 évig nem változtathatja meg. A több éves elkötelezettség miatt gondos  tervezés szükséges a
választás előtt.
 
 
Fordított adózás az áfa csalások megakadályozása érdekében
A  jelentős  összegű  építőipari  áfa  csalások megakadályozása  érdekében  kiterjesztik  a  fordított  adózás
alkalmazását  egyes  belföldi  ügyletekre  is.  A  fordított  adózás  lényege,  hogy  az  áfát  nem  a  teljesítésre
kötelezett eladó, hanem az adóalany vevő  fizeti meg.  Így sem a vevőnek, sem az eladónak nem kell az
áfát  finanszíroznia.  Januártól  a  fordított  adózást  kell  alkalmazni  ingatlan  átadása,  értékesítése,
ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások, valamint ezekkel kapcsolatos munkaeő kölcsönzés és kirendelés
esetén.

 
Növekvő áfa finanszírozás saját rezsis beruházás esetén
Az új Áfa törvény szerint saját rezsis beruházás esetén, amennyiben az adóalany nem rendelkezik teljes
levonási  joggal,  az  adólevonási  jog  nem  lesz  érvényesíthető  az  egyes  beszerzések  teljesítési
időpontjában,  hanem  csak  a  beruházás  használatba  vételekor,  növelve  ez  által  az  áfa  finanszírozási
terhet. Ez a  szabály egy hosszabb  ideig  tartó beruházási projekt esetén különösen nagy  terhet  róhat a
vállalkozásra.

 
Tárgyi eszköz beszerzésre jutó levonható áfa utólagos módosítása
A hatályos szabályozás szerint, amennyiben az adóalany részleges adólevonási joggal rendelkezik, tárgyi
eszköz  beszerzés  esetén  a  használatba  vételkor  megállapított  levonási  hányadát  évről  évre  felül  kell
vizsgálnia  a  törvényben  előírt  időszakon  belül,  és  amennyiben  a  végleges  levonási  hányad  10
százalékponttal  eltér  a  használatba  vételkori  levonási  hányadtól,  a  levonható  áfa  összegét  utólag
módosítani kell. Ingatlanok esetében ez az időtartam jelenleg 120 hónap, ingó esetében 60 hónap.
Az új Áfa  törvény  szerint  ingatlanok esetében a  fenti  időtartam 120  hónapról 240 hónapra  nő. További
változás, hogy a jelenlegi 10 százalékpontos levonási hányad küszöbérték helyett az utólagos módosítást
akkor  kell  majd  elvégezni,  ha  a  használatba  vétel  időpontjához  képest  az  adott  tárgyi  eszközre  jutó
levonható áfa összege abszolút értékben  legalább 10.000 Ft-tal megváltozik. Nagyobb értékű eszközök
esetén akár a tizedszázalékos felhasználási arányváltozás is módosítást eredményez, jelentősen növelve
az adminisztrációs terheket.
 

Csoportos adóalanyiság
Minden iparág választhatja a csoportos adóalanyiságot
A jelenlegi szabályok szerint kizárólag hitelintézetek, biztosítók és befektetési vállalkozások választhatnak
csoportos  adóalanyiságot,  amennyiben  teljesítik  a  törvényben  előírt  –egyébként  túlzottan  is  szigorú  –
feltételeket.  Jövőre  minden  Magyarországon  székhellyel,  állandó  telephellyel  rendelkező  kapcsolt
vállalkozás  választhatja  a  csoportos  adóalanyiságot.  Az  új  Áfa  törvény  szerint  a  hatályos  szabállyal
ellentétben  nem  lesz  kizáró  feltétel  az  sem,  ha  valamely  csoporttag  részére  az  adóhatóság  jogerősen
összesen 5 millió  forint  feletti adóhiányt állapított meg. Szintén kedvező változás, hogy az áfa csoportba
tartozó adóalanyok összevontan teljesíthetik bevallási kötelezettségüket, azaz elég lesz egy áfa bevallást
benyújtaniuk. A csoportos adóalanyiság az APEH engedélyével jön létre, amelynek legfőbb feltétele, hogy
a  nyilvántartásokban  egyértelmően  és  szigorúan  elkülöníthetők  legyenek  a  csoporton  belüli  és  kívüli
ügyletek.  A  jelenlegi  szabályozáshoz  hasonlóan  a  csoportos  adóalanyiság  választásának  továbbra  is
feltétele lesz, hogy az adóalany egyidejőleg csak egy csoportnak legyen tagja. Mind a csoportba
belépők, mind a kívül maradók egyetemlegesen felelnek a csoport áfa tartozásaiért.
Az  új  Áfa  törvény  elfogadott  szövege  kedvező  irányú  változást  tartalmaz  a  korábban  nyilvánosságra
hozott  változatokhoz  képest  a  csoportból  való  kilépés  tekintetében. Amíg  ugyanis  a  korábbi  változatok
szerint egy tag kilépése a teljes áfa csoport megszűnésével járt volna, az elfogadott változat szerint a tag
kilépése nem szünteti meg az áfa csoportot.
 
Háromszögügyletek, láncértékesítés
Jó hír, hogy ezentúl háromszögügyletek esetén a közvetítő ("B"), áfa regisztrációval rendelkezhet, mind a
feladó ("A"), mind a végső vevő ("C") tagállamában, azonban ha magyarországi az áru címzettje, akkor B-
nek csak sima áfa regisztrációja lehet, nem lehet áfa szempontból letelepedett fél. Nehéz bizonyítás vár a
határátlépő  láncértékesítésben  résztvevőkre,  különösen,  ha  az  áru  Magyarországról  indul.  Eddig
alapvetően a közvetítő partner felé történő értékesítés minősült mentesnek, feltéve, ha a közvetítő partner
fuvarozott,  vagy  fuvaroztatott.  A  jövőben  az  adóhivatalnak  bizonyítási  lehetősége  van  a  közvetítő
státusára  vonatkozóan,  mely  alapján  valószínőleg  az  árut  elsőként  értékesítő  magyar  félnek  kell
bizonyítani, hogy közvetítő vevője miként kapcsolódik a fuvaroztatáshoz. Ebből adódóan, alaposan át kell
tekinteni a láncértékesítési ügyleteket, és azok dokumentációját.


 Visszaigénylés, levonási jog
Jelenleg  sok  esetben  komoly  problémát  okoz,  hogy  hiába  van  az  adóalanynak  nagy  összegű  negatív
elszámolandó  adója,  az  adó  visszaigénylésére  csak  akkor  válik  jogosulttá,  ha  áfaköteles  belföldi  (vagy
export), adó nélküli árbevétele eléri a 4 millió Ft-ot, vagy tárgyi eszköz beszerzés esetén a tárgyi eszközre
jutó  áfa  göngyölített  összege  legalább  200.000  Ft-tal  meghaladja  az  ugyanezen  időszak  göngyölített
fizetendő áfa összegét. Az új Áfa törvény szerint a fenti korlátozás megszűnik, így amennyiben a negatív
elszámolandó adó összege elér egy bizonyos – a bevallási gyakoriságtól  függően változó –  (viszonylag
alacsony)  összeget,  az  adó  azonnal  visszaigényelhetővé  válik.  Ugyanakkor  a  visszaigényelhető  áfa
összegét  továbbra  is csökkenteni  fogja a kifizetetlen beszerzésekre  jutó áfa összege. Utóbbi rendelkezés
célja, hogy a vevő ne igényelhesse hamarabb vissza az áfát, mint ahogy azt az eladónak megfizette. Az új
szabályokat a 2008. január 1. után benyújtott áfavisszaigénylési kérelmekre kell alkalmazni.
Bővülni  fog az áfalevonási  tilalom alá eső  termékek és szolgáltatások köre. Az új Áfa  törvény alapján a
személygépkocsi, motorkerékpár és vízi közlekedési eszköz bérletének áfája ezen túl nem lesz levonható,
ugyanakkor  a  bérbe  adott  ilyen  termékek  beszerzésével  kapcsolatos  áfa  levonhatóvá  válik  a  bérbeadó
számára.  Ezen  intézkedés  egyik  pozitív  hatása  lehet,  hogy  olcsóbbá  válhat  a  személygépkocsi-bérlet
(operatív lízing).
 

Teljesítés helye és időpontja
Az  új  Áfa  törvény  speciális  teljesítési  hely  szabályokat  állapít  meg  a  hatályos  Áfa  törvény  15  §  (5)
bekezdése  alá  tartozó  tanácsadási,  reklám,  pénzügyi,  telekommunikációs  és  egyéb  szolgáltatásokra
(kivéve az elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokat), valamint ezek közvetítésére,  illetve a közlekedési
eszközök  bérbeadására.  Fő  szabály  szerint  a  fenti  szolgáltatásoknál  a  teljesítés  helye  a  megrendelő
székhelye, állandó telephelye.
Az új Áfa  törvény  szerint  azonban  külön  jogszabály  rendelkezhet majd  úgy,  hogy  a  fő  szabály  szerinti
teljesítési helytől eltérően a teljesítési hely ott lesz (belföldön vagy a Közösségen kívül), ahol a tényleges
igénybevétel  vagy  egyébként  a  vagyoni  előny  megszerzése  történik,  ha  ezáltal  megakadályozható  a
kettős adóztatás vagy az adózás elkerülése.
Egyébként hasonló szabályt egyszer már bevezettek az áfa  törvényben 2004. május 1-jétől, azonban a
nehezen  értelmezhető  és  alkalmazható  szabályozást  nagyrészt  visszamenőleges  hatállyal  meg  is
szüntették, majd  2006.  január  1-jétől  a  távközlési  szolgáltatások  esetében  is  visszatértek  a  fő  szabály
kizárólagos  alkalmazásához.  Ennek  tükrében  némileg meglepő  az  ismételt,  biankó  felhatalmazást  adó
módosítás.
Változnak az adófizetési kötelezettség időpontjára vonatkozó szabályok. Az új Áfa törvény megszünteti a
folyamatos  és  az  időszakos  elszámolású  termékértékesítések,  szolgáltatásnyújtások  közötti  –  a
gyakorlatban sok problémát okozó – különbségtételt. A  jövőben mindkét  típusú értékesítés esetében az
adófizetési  kötelezettség  keletkezésének  időpontja a  fizetési  határidő  lesz. Amennyiben  az  elszámolási
időszak  meghaladja  a  tizenkét  hónapot,  az  adófizetési  kötelezettség  keletkezésének  időpontja  −
időarányos részteljesítésként −a tizenkettedik hónap utolsó napja.
Januártól  minden  olyan  ügylet  esetében,  ahol  az  áfa  fizetésére  a  vevő  kötelezett,  az  adófizetési
kötelezettség  keletkezésének  időpontja  a  számla  kézhezvétele  és  az  ellenérték  megfizetése  közül  a
korábbi  időpont  lesz.  Az  adófizetési  kötelezettség  azonban  legkésőbb  a  teljesítés  hónapját  követő
tizenötödik  napon  beáll,  akkor  is,  ha  addig  nem  került  sor  a  számla  kézhezvételére  vagy az  ellenérték
megfizetésére. Ez utóbbi szabály sok kellemetlenséget okozhat a teljes levonási joggal nem rendelkezők
számára.
 

Devizás ügyletek, számlázás
A  jelenlegi Áfa  törvény  szerint,  amennyiben  az  ellenértéket  külföldi  fizetőeszközben  határozták meg,  fő
szabály szerint a teljesítés időpontjában érvényes MNB devizaközépárfolyamon kell azt forintra átváltani.
Januártól  átváltási  árfolyamként  a  teljesítés  időpontjában  érvényes,  bármely  belföldi,  pénzváltási
engedéllyel  rendelkező hitelintézet deviza-eladási árfolyama  is alkalmazható  lesz. Ugyanakkor az adózó
választása szerint továbbra is alkalmazni lehet az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamot, feltéve,
hogy  az  adóalany  döntéséről  előzetesen  értesíti  az  adóhatóságot.  Az  adóalany  ezen  választásától  a
választása  évét  követő  naptári  év  végéig  nem  térhet  el,  és  köteles  valamennyi  külföldi  pénznemben
kifejezett termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra, termék Közösségen belülről történő beszerzésére az
MNB által közzétett hivatalos deviza árfolyamot alkalmazni. A  módosítás  azt  is  eredményezheti,  hogy 
amennyiben  az  eladó  és  a  vevő  különböző  bankok devizaárfolyamát  alkalmazza  az  átváltás  során,
akkor  a  vevő  eltérő  forintösszeget  vonhat  le  fizetendő adójából, mint amekkorát az eladó a számlán szerepeltetett.
Szintén  változás,  hogy  csak  időszaki  elszámolású  értékesítések  esetén  kell  a  számla  kelte  szerinti
árfolyamot alapul venni. A számlán minden esetben az ellenértéket forintban is fel kell majd tüntetni.
Az  új Áfa  törvény  határidőt  állapít meg  a  számlák  kibocsátására  vonatkozóan. Az  új  szabály  szerint  a
számlát  a  teljesítéskor,  de  legkésőbb  az  azt  követő  15  napon  belül  ki  kell  állítani. Könnyítés  a  korábbi
javaslatokhoz képest, hogy az  idegen nyelven  történő számlázást mégsem kötik a vevő előzetes  írásos
beleegyezéséhez.

Egyszerűsítési lehetőségként szerepel az új Áfa törvényben a gyűjtőszámla, melynek lényege, hogy ha az
adóalany ugyanannak a  vevőnek egy áfaelszámolási  időszakon belül  több értékesítést  is  teljesít, akkor
arról  elegendő  egy,  ún.  gyűjtőszámlát  kibocsátania.  Az  új  Áfa  törvény  lehetővé  teszi  gyűjtőszámla
kibocsátását nem adóalany vevők részére is.
A gyűjtőszámlára egyebekben a  rendes számlára vonatkozó előírásokat kell alkalmazni, ami azt  jelenti,
hogy  az  ügyeleteket  tételesen  szerepeltetni  kell  a  gyűjtőszámlán,  így  valójában  nincs  számottevő
egyszerűsítés. Egyelőre nem teljesen tisztázott, hogy pontosan milyen esetekre is lesz alkalmazható a
gyűjtőszámla, így például kérdéses, hogy a sokszor gondot okozó csoportos helyesbítésre alkalmazható lesz-e majd.
 

Kapcsolt felek közötti értékesítések
A  hatályos  Áfa  törvény  szerint,  amennyiben  a  gazdaságilag  nem  független  felek  által  egymás  közötti
ügyleteik  során  alkalmazott  ellenérték  aránytalanul  alacsony  az  értékesített  termék,  szolgáltatás
adófizetési  kötelezettség  időpontjában  fennálló  forgalmi  értékéhez  képest,  az  adó  alapja  ez  utóbbi
összeg. Az  új Áfa  törvény  külön  definiálja  a  szokásos  piaci ár  fogalmát és  –  tekintettel  a  közelmúltban
hasonló  szabályokat  bevezető  uniós  direktívára  –  a  szokásos  piaci  ár  alkalmazására  vonatkozóan  a
jelenleginél  részletesebb  szabályokat  vezet  be.  Az  új  szabályok  –  azon  túl,  hogy  az  ellenérték  eltér  a
szokásos  piaci  ártól  –  azt  is  figyelembe  veszik,  hogy  a  szóban  forgó  termékértékesítés  vagy
szolgáltatásnyújtás  adóköteles  vagy  adómentes-e,  illetve  a  termék  értékesítője,  a  szolgáltatás  nyújtója,
illetve  az  igénybevevő  fél milyen mértékű  adólevonási  joggal  rendelkezik.  Így  például,  ha  az  ellenérték
aránytalanul alacsony és a nem független felek közötti szolgáltatásnyújtás esetén és a szolgáltatás tárgyi
adómentes,  szükségessé  válik  az  adóalap módosítása, mivel  a  törvény  azzal  a  vélelemmel  él,  hogy  a
felek azért alkalmaztak a piaci árnál alacsonyabb árat, hogy a szolgáltatást nyújtó  fél  levonási hányadát
javítsák.
Az áfacsalásokat megakadályozandó egyetemleges felelősség fogja terhelni a belföldi kapcsolt feleket az
egymás  közötti  láncértékesítéseik  során  teljesítendő  áfa-fizetési  kötelezettségükkel  kapcsolatban.
Ugyanígy egyetemlegesen fognak felelni az adóalanyok kapcsolt feleknek történő közvetítés esetén, ha a
szolgáltatást saját nevükben, de más javára rendelik meg.
 

Adómentes és adóköteles ügyletek
A jelenlegi Áfa törvény egyes tárgyi adómentes szolgáltatásokat a Szolgáltatások Jegyzéke (SZJ) szerinti
besorolás alapján határoz meg, néhány esetben eltérést eredményezve a közösségi áfa szabályok és a
magyar szabályozás között. Az új Áfa törvényben nem szerepel az SZJ számokra történő hivatkozás, így
az  egyes  tárgyi  adómentes  szolgáltatások  meghatározása  sokkal  inkább  tartalmi  szempontok  alapján
történhet a jövőben.
Figyelembe  véve  a  közösségi  értelmezést,  szűkebb  kör  esik  majd  várhatóan  a  mentesség  alá,  ami
szükségessé teszi a mentes szolgáltatások körének felülvizsgálatát.
Az új Áfa  törvény szerint a  jövőben nem  lesz adóköteles a  termék,  illetve vagyoni értékű  jog apportként
történő  átadása,  amennyiben  a  szerző  belföldön  nyilvántartásba  vett  adóalany  és  –  egyéb  feltételek
teljesítése mellett – vállalja azt, hogy a szerzéshez illetőleg a szerzett vagyonhoz fűződő áfát érintő jogok
és kötelezettségek tekintetében az átadó fél jogutódjának minősül.
Az  új  Áfa  törvény  szerint  2008.  január  1-jétől  termékértékesítésnek  minősül,  így  adófizetési
kötelezettséget  keletkeztet  többek  között  a  közcélú  adomány,  valamint  a  jogszabályi  kötelezettségen
alapuló  ingyenes  termékátadás,  amelyek  jelenleg  áfa  körön  kívüli  ügyletek.  Megítélésünk  szerint  a
tervezett  változás  komoly hatással  lehet  például  az  ingatlanfejlesztőkre, mivel  így  áfakötelessé  válik
az ingatlanprojektekhez kapcsolódóan megépített, majd az önkormányzatoknak kötelezően átadott közutak
átadása.

Az új Áfa  törvény egyik átmeneti szabálya szerint azonban a 2007-es szabályokat kell alkalmazni azon
jogszabályi  kötelezettségen  alapuló  ingyenes  termékátadások,  szolgáltatásnyújtások  esetén,  ahol  a
termékátadáshoz,  szolgáltatásnyújtáshoz  szükséges  termék,  szolgáltatás  átadó  általi  beszerzése,
igénybevétele az új Áfa törvény kihirdetése előtt történt.
A  törvény  kiterjeszti  az  adómentesség  alá  tartozó  értékesítések  körét.  E  szerint  adómentes  lesz  az
adómentes tevékenységhez használt, illetve hasznosított termék értékesítése, amennyiben az értékesített
termékhez nem kapcsolódott adólevonási jog.
 
Személyi jövedelemadó
Módosul az adójóváírás
2008.  január  1-jétől  egységes  adójóváírás  kerül  bevezetésre.  Az  adójóváírás  mértéke  továbbra  is  az
adóévben megszerzett bér 18%-a marad, havi felső értéke azonban 11.340 forintra emelkedik, kifuttatása
pedig  az  évi  1.250.000  forint  és  2.762.000  forint  közötti  sávban  történik.  A  kiegészítő  adójóváírás
megszűnik. 
 
Adójóváírás

 
Ingatlan  átruházásából  származó  jövedelem 
 Megszűnik  a  lakásszerzési kedvezmény, de csökken az adóköteles időszak.
A  külön  adózó  jövedelmeket  érintően  lényegében  szövegi  pontosítások  történtek.  A  legjelentősebb
módosítás  az  ingatlan  átruházásából  származó  adóköteles  jövedelem  számításának  változása.  2008.
január  1-jétől  a  lakásszerzési  kedvezmény megszűnik,  ugyanakkor  a  lakások  átruházásából  származó
jövedelem adóköteles  időszaka harmadára csökken,  tehát  lakások esetén a szerzést követő  tizenötödik
év  helyett  már  az  ötödik  évtől  nem  kell  jövedelmet  figyelembe  venni.  (A  nem  lakásingatlanok
átruházásából  származó  jövedelmek  adóköteles  időszaka  továbbra  is  15  év marad.) Emellett,  bármely
ingatlan átruházásából származó  jövedelem adóját (vagy egy részét) akkor nem kell csak megfizetni, ha
azt  az  átruházás  évében  vagy  az  azt  követő  két  évben  a  magánszemély  saját  maga,  közeli
hozzátartozója,  élettársa  részére  idősek  otthonába,  fogyatékos  személyek  lakóotthonába  vagy  más
hasonló  (pl.  ápolási)  intézményben  (az  EU  bármely  tagállamában)  biztosított  férőhely  megszerzésére
fordítja. 
Újdonság  az  ingatlan  átruházásából  származó  jövedelem  után  fizetendő  adó méltányossági  kérelemre
történő csökkentésének lehetősége.
Külön átmeneti szabály teszi lehetővé, hogy a 2008. január 1-jét megelőzően átruházott ingatlanok esetén
alkalmazhatók maradjanak a lakásszerzési kedvezményre vonatkozó szabályok.
 
Megszűnik az üzletpolitikai (reklám) célból adott ajándékok adómentessége 2008.  január  1-jétől  megszűnik
az  üzletpolitikai  (reklám)  célból  adott  ajándékok  adómentessége, az áruminta  kivételével. 

Véleményünk szerint ez főleg a kis értékű ajándékoknál jelentős többletterhet jelenthet.

Továbbra  is  adómentes  marad  ugyanakkor  az  üzletpolitikai  (reklám)  céllal  magánszemélyek  széles
körében  nyilvánosan  meghirdetett  kampány  keretében  -  a  juttatás  feltételének  megfelelő  -
magánszemélynek  adott  árengedmény,  visszatérítés,  vagy  áru,  szolgáltatás  vásárlásához  kapcsolódó
más kedvezmény akkor is, ha az árura vagy szolgáltatásra váltható érték (pl. pontgyűjtő akciók).
 
Emelkednek egyes adómentes természetbeni juttatások értékhatárai_
5,000  forintról  6,000  forintra  emelkedik munkáltató  által  a munkavállaló  részére  adható  hideg  étkezési
hozzájárulás adómentes összege,  illetve a melegétkeztetés esetében az adómentes határ 10,000  forint
helyett 12,000 forint lesz 2008-tól.
Az adómentes  iskolakezdési  támogatás a  jelenlegi 20,000  forintról az adóév első napján érvényes havi
minimálbér 30 százalékára emelkedik gyermekenként.
2008.  január  1-jétől  a  minimálbér  20%-áról  annak  30%-ára  növekszik  a  munkáltatói  hozzájárulásként
adómentesen az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba, illetve önsegélyező pénztárba fizethető összeg.
Az adómentes béren kívüli juttatások 400 ezer forintos összevont limitje nem változik 2008-ban. Jelentős
adminisztratív  könnyítést  jelent  viszont  az  a  módosítás,  hogy  az  értékhatár  túllépése  esetén  a
különbözetet  ezentúl  csak  az  adóévet  követő  év május  havi  kötelezettségekkel  együtt  kell  rendezni  (a
jelenlegi szabályok szerint az értékhatár túllépésekor kell rendezni a különbözetet).
 
Társadalombiztosítás
 
Átcsoportosítások a munkáltatói és munkavállalói járulékok mértékében
A  munkáltatói  társadalombiztosítási  járulékok  mértékében  az  alábbi  átcsoportosítások  lesznek:

2008. január 1-jétől

A munkavállalói nyugdíjjárulék mértéke 1%-kal nő, a munkavállalói egészségbiztosítási
járulék mértéke azonban 1%-kal csökken. 

A  nyugdíjjárulék-fizetési  felső  határ  egy  naptári  napra  jutó  összege  2008.  évben  19.500  forint  lesz  a
jelenlegi 18.490 forint helyett (azaz évi 6,748,850 forintról 7,137,000 forintra emelkedik a járulékplafon).
 
Munkáltatói TB járulékok Társasági adózás
 
10 százalékos kedvezményes adókulcs 50 millió forint adóalapig
A jelenleg hatályos szabályok szerint a társasági adó mértéke – bizonyos feltételek teljesítése mellett – a
pozitív adóalap 5 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalék, az e feletti összegre 16 százalék.
2008. január 1-jétől a kedvezményes  társasági adókulcs 50 millió forintos adóalapig lesz alkalmazható a
korábbinál szigorúbb feltételek mellett.

A 10 százalékos adókulcsot az adózó akkor alkalmazhatja, ha

• nem vesz igénybe az adóévben társaságiadó-kedvezményt,
• legalább egy fő a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma,
• az  adóalap  az  adóévben  és  az  azt  megelőző  adóévben  legalább  a  jövedelem-(nyereség-)  minimum
  összegével megegyezik,
• az adóévben megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének. 
• az  adóévben  legalább  a  minimálbér  kétszeresének  (kistérségekben  és  hátrányos  településeken  a
  minimálbér) adóévre évesített összege és a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma szorzatának
  megfelelő összegre vallott be nyugdíj és egészségbiztosítási járulékot.

A  kedvezményes  kulcs  alá  eső  adóalap  6  százalékát  azonban  lekötött  tartalékként  kell  kimutatni,  és  a
lekötés adóévét követő négy adóévben beruházásra, munkanélküli  felvételére vagy pénzügyi  intézmény
felé fennálló hitel törlesztésére kell fordítani. (A fejlesztési tartalékkal ellentétben nincs olyan előírás, hogy
beruházásra  fordított  lekötött  tartalék  esetében  elszámolt  értékcsökkenésnek  kellene  tekinteni  a
tartalékból beszerzett tárgyi eszköz bekerülési értékét.)

Ha  nem  a  törvényben meghatározott  céllal  történik  a  lekötött  tartalék  feloldása,  a  feloldást  követő  30
napon belül meg kell fizetni a 6 százalék különbözetet. A lekötés adóévét követő négy adóévben fel nem
használt összeget késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni.
A  kedvezményes  kulcs  alá  eső  adóalap  6  százaléka  a  közösségi  előírások  szerint  „de  minimális”
támogatásnak,  vagy ha a  lekötött  tartalék  kizárólag beruházásra és beruházási hitel  törlesztésére  kerül
felhasználásra  –  az  adózó  választása  szerint  –  a  kis-  és  középvállalkozásokra  vonatkozó  közösségi
rendelet szerinti támogatásnak minősül.
 
Növekedik a fejlesztési tartalékképzés korlátja
Főleg a kis- és középvállalkozások számára örvendetes hír, hogy a  fejlesztési  tartalékképzés korlátja az
adózás  előtti  eredmény  25%-áról  50%-ra  emelkedik.  A  jelentősebb  adózás  előtti  eredménnyel  bíró
társaságok számára fontos 500 millió forintos abszolút korlát azonban nem változik.
További módosítás a fejlesztési tartalékkal kapcsolatos szabályozást illetően, hogy a műemlékek mellett a
helyi  egyedi  védelemben  részesülő  épületre,  építményre  is  ki  fog  terjedni  a  fejlesztési  tartalék
felhasználásának a lehetősége.
 
Fejlesztési adókedvezménnyel kapcsolatos kedvező változások
Több,  az  adózók  számára  előnyös  módosítást  fogadott  el  az  Országgyűlés  a  fejlesztési
adókedvezménnyel  kapcsolatban,  melyek  következtében  tovább  szélesedik  a  fejlesztési
adókedvezményre jogosult beruházások köre.
Az  alapkutatást,  kísérleti  fejlesztést  és  kutatás-fejlesztést  szolgáló,  jelenértéken  legalább  100 millió  Ft
értékű  beruházások  esetén  2008.  január  1-je  után már  nem  lesz  feltétel,  hogy  a  beruházás  a Magyar
Tudományos Akadémia vagy központi költségvetési szerv kezelésében lévő területen valósuljon meg.
További  változás,  hogy  amennyiben  az  adózó  jegyzett  tőkéjének  felemelését  követően  a  kibocsátott
részvényeket (vagy egy részüket) bevezeti a tőzsdére, akkor az így megszerzett forrásból elvégzett, 100
millió forintot elérő beruházás után fejlesztési adókedvezmény igénybevételére lehet jogosult, amennyiben
teljesíti a  törvényben meghatározott  feltételeket  (a  fő szabály szerint egyébként  jelenértéken számítva 3
vagy 1 milliárd  forint értékű beruházás szükséges a  fejlesztési adókedvezmény  igénybevételéhez). Ezen
adózói  körnek  azonban  nem  kell  a  fejlesztési  adókedvezmény  feltételei  közül  a  foglalkoztatottak
létszámára vagy a bérköltség növelésére vonatkozó előírást alkalmazni.
Mivel az Európai Bizottság hozzájárulása szükséges a  fenti  rendelkezés bevezetéséhez, a  rendelkezés
csak majd 2008. szeptember 1-jén lép majd hatályba.
 
Filmgyártási támogatás és K+F kedvezmények érvényesítése
A  társasági adóról szóló  törvény  („Tao.  törvény”) értelmében ugyanazon a  ténybeli alapon kedvezmény
csak  egyszer  érvényesíthető  az  adózó  döntése  szerint,  kivéve,  ha  a  törvény  valamely  rendelkezése
kifejezetten utal a  többszöri alkalmazásra. A  filmgyártási támogatás, a K+F költség alapú kedvezmények
bevezetéskor az volt a szándék, hogy a kedvezményt érvényesíteni  lehet az adóalapnál  is és az adóból
is,  azonban  a  Tao.  Törvény  erre  nem  utalt.  A  módosítás  értelmében  egyértelművé  válik,  hogy  az
adókedvezmény  és  az  adóalap  kedvezmény  a  filmgyártási  támogatás  és  a  K+F  költség  alapú
kedvezményeknél  együtt  érvényesíthető.  A  módosítás  –  pontosításról  lévén  szó  –  visszamenőleges
hatályú.
 
Transzferár-szabályozással kapcsolatos módosítások
A módosítások  révén  tovább  harmonizálták  a  különadót  a  társasági  adóval:  egyértelműen  kimondásra
került, hogy különadóban  is alkalmazni kell a  társasági adó  törvényben  foglalt  transzferár-szabályozást.
Szintén a transzferár-szabályozást érintő változás a szabályozás kiterjesztése azokra az esetekre, amikor
osztalékot nem pénzbeli vagyoni  juttatásként  teljesítenek. A nem pénzbeli vagyoni  juttatásként  teljesített
osztalékra (osztalék-tartozásra) abban az esetben vonatkoznak a transzferár szabályok, ha teljesítésükre
2007. december 31-ét követően kerül sor, függetlenül az osztalékra vonatkozó döntés időpontjától.

Kisadók
Újabb módosító tételek a különadóban
Ugyancsak  a  társasági  adó  és  a  különadó  alapjának  további  harmonizálását  szolgálja  az a módosítás,
mely  szerint  a  társasági  adóalaphoz  hasonlóan  különadóban  is  csökkentő  illetve  növelő  tételek
kapcsolódnak  a  forintról  devizára,  devizáról  forintra,  vagy  devizáról más  devizára  való  áttérésekhez. A
társasági  adóalaphoz  idomul  a  különadó  kalkuláció  azáltal  is,  hogy  különadóban  is  csökkentő  illetve
növelő  tételek  kerülnek  bevezetésre  az  adóellenőrzések,  önellenrzések  során  módosuló  adóévi
bevételekkel, költségekkel, ráfordításokkal összefüggésben.
 
Bejelentett részesedések – kedvező változások
A  magyarországi  holdingcégeket  előnyösen  érinti  az  a  változás,  mely  szerint  az  ún.  bejelentett
részesedések adómentes értékesítésére a jelenlegi 2 éves, kötelező ún. „holding” periódus helyett már 1
éves tulajdonlást követően lehetőség nyílik. Ennek következtében tehát elvileg már a 2007-ben bejelentett
és 2008-ban értékesített bejelentett részesedés után is lehetővé válik az adóalap csökkentése.
További  kedvező  változás  –  amelyet  már  a  2007.  évi  adóbevallásban  is  alkalmazni  lehet  –,  hogy  a
bejelentett  részesedések  után  keletkező  mérlegfordulónapi  nem  realizált  árfolyamnyereség  nem
adóköteles a különadóban.
Egyszerűsödik a  részesedések bejelentése  is,  jövő évtől már nem  lesz szükség a szerzésre vonatkozó
szerződés, okirat csatolására.
 
Változik az „ellenőrzött külföldi társaság” definíciója
Egy  külföldi  személy  „ellenőrzött  külföldi  társaság”  státuszához  számos  kedvezőtlen  adókövetkezmény
fűződik,  pl.  egy  ellenőrzött  külföldi  társaságtól  kapott  osztalék  nem  élvez  társasági-  és  különadó-
mentességet az osztalékban  részesülő magyar  társaságnál. Nemcsak a holdingcégek, de  számos más
adóalany  számára  is  pozitív  változást  jelent  az  ellenőrzött  külföldi  társaság  definíciójának
újrafogalmazása.  Az  új  definíció  értelmében  a  jelenlegihez  képest  lényegesen  szűkül  azon  külföldi
személyek köre, amelyek ellenőrzött külföldi  társaságnak minősülnek. Amennyiben egy külföldi személy
székhelye,  telephelye  vagy  az  illetősége  közül  bármelyik  egy  EU  vagy OECD  tagállamban,  illetve  egy
olyan  államban  található,  amellyel  a  Magyar  Köztársaságnak  hatályos  kettős  adóztatás  elkerülő
egyezménye van, akkor a külföldi személy nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak.


Kedvezményezett  átalakulások,  eszközátruházások  –  adminisztrációs egyszerűsítések
Kedvezményezett  átalakulások,  eszközátruházások  esetén  adminisztrációs  jellegű  egyszerűsítések
lépnek  életbe,  amennyiben  az  adózó  élni  kíván  a  Tao.  törvény  16.  §  (9),  illetve  (12)  bekezdéseiben
biztosított  választási  lehetőséggel.  Az  egyszerűsítés  értelmében  az  adózó  a  választása  bejelentésekor
nem  lesz  köteles  csatolni  a  végleges  vagyonmérleget,  vagyonleltárt,  valamint  a  jogutód  társasági
szerződésének  egy  eredeti  példányát  vagy  közokiratba  foglalt  másolatát  (kedvezményezett  átalakulás
esetén),  illetve a szerződés egy eredeti példányát vagy közokiratba  foglalt másolatát  (kedvezményezett
eszközátruházás  esetén).  Szintén  egyszerűsítést  jelent,  hogy  már  a  2007.  december  31-ét  követően
esedékes  adóbevallásoknál  sem  kötelező  csatolni  a  dokumentumokat.  Ugyanakkor,  az  adózás  előtti
eredmény  módosítási  kötelezettség  nem  lesz  automatikusan  elkerülhető  azáltal,  hogy  az  átalakulás,
eszközátruházás  kedvezményezettnek  minősül.  Az  adóalap  módosítási  kötelezettség  elkerüléséhez  –
amennyiben  a  módosítás  nem  az  eszközök  átértékeléséből  vagy  a  könyv  szerinti  érték  feletti
értékesítésből, hanem a számított nyilvántartási és a könyv szerinti érték eltéréséből adódik –  jövő évtől
kedvezményezett  eszközátruházás  esetén  általánosan  szükséges  lesz  Tao.  törvény  16.  §  (13)-(15)
bekezdéseiben  foglaltak  teljesítése  is, míg kedvezményezett átalakulás esetén a 16. §  (11)-(12) és  (15)
bekezdéseiben foglaltak teljesítése.
 
Külföldről származó jövedelem, külföldön megfizetett adó – pontosítás
Mind  társasági  adóban,  mind  különadóban  pontosításra  került,  hogy  milyen  módon  kell  a  külföldről
származó  jövedelmet,  illetve az adóvisszatartás  formájában  levonható  külföldön  fizetett  (fizetendő) adót
megállapítani.
 
Feltöltési kötelezettség a különadóban
2008.  január  1-jétől  a  különadóban  sem  fog  a  feltöltési  kötelezettség  azokra  az  adózókra  vonatkozni,
amelyeknek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg az 50
millió forintot (megegyezően a társasági adó szabályozással).
 
Veszteségelhatárolási szabályokra vonatkozó pontosítás
A  veszteségelhatárolás  engedélyezését  érintő  jelenleg  hatályos  szabályozás  pontosítását  célozza  az  a
módosítás,  amely  szerint  önellenőrzés  esetén  csak  az  önellenőrzéssel  feltárt  veszteség  elhatárolására
lehet  engedélyt  kérni,  azonban  a  bevallásban  kimutatott,  a  jogvesztő  határidő  be  nem  tartása  miatt
korábban nem engedélyezett veszteségre viszont nem.
ÁFA SZJA/TB Számvitel Art. Helyi adó

Számvitel
 
Kötelező elektronikus közzététel
Kötelezővé  válik  a  kettős  könyvvitelt  vezető,  cégjegyzékbe  bejegyzett  vállalkozók  részére  az  éves
beszámoló  elektronikus  közzététele.  Amennyiben  a  vállalkozó  beszámolóját  közzététel  céljából  a
cégszolgálathoz  elektronikus  úton  küldi  meg,  ezzel  eleget  tesz  cégbírósági  letétbe  helyezési
kötelezettségének  is. A módosítás 2008.  január 1-jén  lép hatályba, de az új szabályokat a 2008. évben
induló üzleti évről készített beszámolókra kell csak alkalmazni, vagyis amelynek mérlegfordulónapja 2008.
december 31. vagy azt követő időpont.
 
Előtársasági beszámoló-készítésre vonatkozó könnyítés
A társaságok adminisztrációs terheinek csökkenését eredményezi, hogy 2008-tól nem kell az előtársasági
időszakról,  mint  önálló  üzleti  évről  külön  beszámolót  készíteni,  ha  ezen  időszak  alatt  a  vállalkozó
vállalkozási  tevékenységét  nem  kezdte meg,  és  a  bejegyzésre  az  üzleti  év mérleg  fordulónapjáig  sor
került.  Ez  esetben  az  első  üzleti  év  a  létesítő  okirat  ellenjegyzésének,  illetve  közokiratba  foglalásának
napjától  a  bejegyzett  társaság  üzleti  év mérlegfordulónapjáig  tart. Ennek megfelelően,  a  fenti  feltételek
mellett, az előtársasági időszakra vonatkozó adóbevallásokat sem kell elkészíteni.
 
Éves beszámoló más devizában
2008.  január  1-jétől  konvertibilis  deviza  helyett  bármilyen  létesítő  okiratban  rögzített  devizában
elkészíthetik  éves  beszámolójukat  a  devizakülföldi  társaságok,  az  európai  gazdasági  egyesülések,  az
európai  részvénytársaságok,  és  az  európai  szövetkezetek,  illetve  a  számviteli  törvény  alapján  arra
jogosult vállalkozók. Ez utóbbiak azon vállalkozók, amelyeknél a  tevékenység gazdasági környezetének
pénzneme (az ún. funkcionális pénznem) valamilyen deviza, és bevételei, költségei, ráfordításai, valamint
pénzügyi eszközei és pénzügyi kötelezettségei az előző és a  tárgyévi üzleti évben külön-külön  legalább
75%-ban az adott devizában merülnek fel.
 
Devizanemek közötti áttérés csak az üzleti év végen
Amennyiben  a  vállalkozó  az  éves  beszámolójának  adatait  forint  helyett  a  létesít  okiratban  rögzített
devizában,  vagy  deviza  helyett  forintban,  illetve  más  devizában  kívánja  megadni,  akkor  ezentúl  az
áttérésre csak az üzleti év végén, az üzleti év mérleg-fordulónapjávalkerülhet sor.
 
Kapcsolt  felekkel  lebonyolított  ügyletek  bemutatása  a  kiegészítő mellékletben
A  kiegészítő  mellékletben  be  kell  mutatni  azon  kapcsolt  felekkel  lebonyolított  ügyleteket,  amelyek
bemutatásáról  a  számviteli  törvény  külön  nem  rendelkezik,  ha  ezen  ügyletek  lényegesek  és  nem  a
szokásos piaci feltételek között valósultak meg.
 
 
Adózás rendje
 
Havi adó- és járulékbevallás
Ha az adózónak az adóév bármely hónapjában havi elektronikus bevallást kell benyújtania, akkor az új
előírások  értelmében  az  adóév  minden  ezt  követő  hónapjában  megmarad  a  bevallási  kötelezettsége
abban  az  esetben  is,  ha  adó-  és/vagy  járulékkötelezettsége  nem  keletkezett.  (A  jelenleg  hatályos
szabályok  szerint  a  munkáltatónak  nem  minősülő  kifizető  csak  akkor  volt  köteles  az  adó-  és/vagy
társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező, magánszemélyeknek teljesített kifizetések, juttatások
adókötelezettségeivel kapcsolatos havi bevallást benyújtani, ha a tárgyhónapban ilyen kifizetést, juttatást
teljesített magánszemélyek részére.)
 
Adófolyószámla
Módosul  az  adófolyószámla  kiküldésének  határideje.  Az  adóhatóság  egységesen  minden  adózónak
október 31-ig küldi meg adószámlájának egyenlegét, ha az 1,000  forintot meghaladó összegű  tartozást
vagy túlfizetést mutat. Az adóhatóság azonban nem küld értesítést az adófolyószámla-egyenlegről, ha az
adózó  elektronikus  bevallás  benyújtására  kötelezett,  vagy  bevallását  önkéntesen,  elektronikus  úton
teljesítette.
 
Elektronikus bevallás ösztönzése
Az  elektronikus  úton  benyújtott  személyi  jövedelemadó  bevallás  esetén  a  visszaigényelt  adót  az
adóhatóság legkorábban február 1-jén utalja ki.
 
Adóhatósági ellenőrzések az újonnan alakult társaságoknál
2008.  január  1-jétől  az  állami  adóhatóság minden  naptári  évben  az  adott  évben  jogelőd  nélkül  alakult
gazdasági  társaságok 20  százalékánál helyszíni ellenőrzést  fog  lefolytatni. Az ellenőrzés elsősorban az
adózó által a regisztráció céljából bejelentett adatok valóságtartalmának és hitelességének ellenőrzésére
terjed majd ki, illetve a társaság tagjainak és vezető tisztségviselőinek korábbi gazdasági tevékenységével
kapcsolatos adatok vizsgálatát foglalja magában.
 
Az  adóalanyként  történő  bejelentkezés  előtt  felmerült  előzetesen felszámított áfa levonása
A jelenlegi szabályok szerint, ha az adóalany késve, az adóköteles tevékenysége megkezdését követően
teljesíti  adóalanyként  történő  bejelentkezési  (regisztrációs)  kötelezettségét,  a  bejelentkezés  időpontja
előtti időszakban felmerült előzetesen felszámított áfa nem levonható. A módosítás értelmében, a törvény
hatálybalépésének  napjától  bejelentkezhetnek  azok  az  adózók,  amelyek  Magyarország  területén
cégbejegyzéshez,  vagy  egyéni  vállalkozói  igazolványhoz  nem  kötött  áfa-köteles  tevékenységüket  a
bejelentkezésüket  megelőzően  megkezdték.  A  bejelentkezés  előtti  időszakban  keletkezett  előzetesen
felszámított  áfa  2004.  május  1-ig  visszamenőleg  levonásba  lesz  helyezhető.  Az  a  bejelentkezést
megelőző  időszakra  vonatkozó  fizetendő  adó,  amelyet  fordított  adózás  szabályai  szerint  már  más
adóalany bevallott és megfizetett, nem lesz követelhető az adózótól. Szintén a fentiek szerint pótolhatják
mulasztásukat azok, akik ugyan bejelentkeztek, de tényleges korábban kellett volna regisztrálni magukat.
Az adókötelezettségeiket 2008. március 31-ig teljesítő adózók mentesülnek a jogkövetkezmények alól, így
az önellenőrzési pótlék alól is.
 
Szigorodnak az illegális foglalkoztatás szankciói
Tovább szigorodnak az illegális foglalkoztatással kapcsolatos szankciók. 2008. január 1- jétől ugyanis be
nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása esetén már nem csak mulasztási bírság terheli az adózót (lásd a
továbbiakban),  hanem  az  adóhatóság  a megfizetni  elmulasztott  adót  és  járulékot  is megállapíthatja  az
adózó terhére legalább háromhavi foglalkoztatást vélelmezve.
 
Alkotmányellenes,  illetve  az  EU  jogába  ütköző  adókötelezettség visszatérítése csak 180 napon belül
Az adózás rendjéről szóló törvény („Art.”) módosítása értelmében az adózó az Alkotmánybíróság vagy az
Európai  Közösségek  Bírósága  döntése  következtében  keletkező  adó-visszatérítési  igényét  a  döntés
kihirdetésétől számított 180 napon belül  írásban benyújtott kérelemmel érvényesítheti az adóhatósággal
szemben. Fontos megjegyezni, hogy a  fent említett 180 nap  jogvesztő határidő,  tehát a visszaigénylési
kérelem  időben  történő benyújtásának elmulasztása esetén az adózónak nincs módja  igazolási kérelem
előterjesztésére.
 
A szokásos piaci ár megállapításával kapcsolatos változások
A szokásos piaci ár megállapítására irányuló adóhatósági díj maximális értéke a jelenlegi 50 millió forintról
egyoldalú eljárás esetén 12 millió forintra, kétoldalú eljárás esetén 17 millió forintra, míg többoldalú eljárás
esetén 20 millió forintra csökken jövőre.
További módosítás, hogy az Art. részletesen szabályozza a társult vállalkozások nyereség- kiigazításával
kapcsolatos  kettős  adóztatás  megszüntetéséről  szóló  úgynevezett  „Választottbírósági  egyezmény”
alkalmazásának  eljárási  kérdéseit.  A  Választottbírósági  egyezmény  alkalmazásával  egyúttal
Magyarországon  is  lehetőség nyílhat az adóalap akár visszamenőleges, elévülési  időn  túli módosítására
is, amelyre a jelenlegi eljárási szabályok nem adnak lehetőséget.
 
A munkáltatót terhelő adóbírságra vonatkozó pontosítás
A  módosítás  következtében  egyértelművé  válik,  hogy  ha  a  munkáltató  (kifizető)  a  magánszemély
jogszerűtlen  nyilatkozata miatt  nem  a  törvényben meghatározottak  szerint  teljesíti  az  adó-,  és  járulék-
bevallási kötelezettségét, akkor az adóhiány a magánszemélyt, míg az adóbírság és a késedelmi pótlék a
munkáltatót  terheli.  Az  adóhatóság  az  adóbírságon  és  a  késedelmi  pótlékon  túl  az  adóhiányt  is  a
munkáltató  (kifizető)  terhére  állapítja meg,  ha  az  adóelőleget,  adót,  járulékot  a munkáltató  (kifizető)  a
magánszemélytől levonta, de az ezzel összefüggő bevallási kötelezettségének nem tesz eleget.
 
Emelkedik a mulasztási bírság
Jelentős  mértékben  emelkedik  a  mulasztási  bírság  maximális  összege  2008.  január  1-jétől.
Magánszemélyek esetén 100.000 forintról 200.000 forintra, más adózók esetén 200.000 forintról 500.000
forintra növekedik a maximálisan kiszabható mulasztási bírság.
A jelenleg hatályos szabályozás szerint az adatszolgáltatással kapcsolatban kiszabható mulasztási bírság
felső  határa  az  adatszolgáltatással  érintett  magánszemélyek  számának  és  az  adózóra  kiszabható
mulasztási  bírság  legmagasabb  értékének  szorzata.  A  tervezett  módosítás  az  adatszolgáltatás
elmulasztása miatt megállapítható maximális mulasztási bírság összegét nem szabályozza.
Abban az esetben, ha az adózó elmulaszt számlát, illetve nyugtát kibocsátani, vagy azt nem a tényleges
ellenértékről állítja ki, 2008. január 1-jétől 1 millió forintig  terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
Szintén 1 millió  forintra  emelkedik  a  kiszabható mulasztási  bírság maximális  értéke  be  nem  jelentett
alkalmazott foglalkoztatása, illetve igazolatlan eredető áru forgalmazása esetén.
 
Adózási érdeksérelemmel arányos mulasztási bírság
Pontosításra  került  a mulasztási  bírság  kiszabásánál  az  adóhatóság mérlegelési  jogkörét meghatározó
rendelkezés.  Az  adóhatóság  olyan  mértékű  bírságot  szabhat  ki,  ami  arányos  a  mulasztással  okozott
adózási  sérelemmel.  Külön  nevesítésre  került  ennek  alkalmazása  a  munkáltatói/kifizetői  havi  adó-  és
járulékbevallást, ill. a foglalkoztatói bejelentését érintő kötelezettségekkel kapcsolatos mulasztás esetén.
 
 
Adótartozás meghatározása adókedvezmény igénybevételénél
Az  Art.  módosításával  rendezésre  kerültek  a  helyi  iparűzési  adóhoz  kapcsolódó  társasági  adóalap-
csökkentő  tétel  alkalmazhatóságának  feltételeivel  kapcsolatos  értelmezési  problémák.  A  jelenlegi
szabályozás  szerint,  ha  az  adózónak  bármely  adónemben  adótartozása  van,  nem  élhet  az  adóalap-
csökkentés lehetőségével függetlenül az egyéb adónemekben nyilvántartott esetleges túlfizetésektől.
A módosítás  szerint,  ha  a  jogszabály  valamely  kedvezmény  feltételeként  előírja,  hogy  az  adózónak  ne
legyen  adótartozása,  a  feltétel  vizsgálata  során  az  adóhatóságnál  nyilvántartott  valamennyi  adónemet
együttesen kell figyelembe venni, tehát az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás összegét csökkenteni
kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetés összegével („nettó adótartozás”).
A módosítás  a  törvény  kihirdetésének  napján  lép  hatályba,  emiatt  azt már  a  2007-es  adókötelezettség
megállapításakor is alkalmazni lehet.
 
Helyi adók
 
2009-től változik az építményadó és a telekadó számítása és mértéke
2009. január 1-jétől bevezetésre kerül a számított érték alapú építményadó és telekadó rendszere.
Jelenleg  az  önkormányzatok  az  építmény/telek  négyzetméterére  vetítve,  vagy  azok  korrigált  forgalmi
értéke  (azaz  az  illetékekről  szóló  törvény  alkalmazásával  megállapított  forgalmi  érték  50%-a)  alapján
vethetnek ki illetékességi területükön építmény-, illetve telekadót.
2009.  január 1-jétől az adó alapját  csak az építmény  vagy  telek  számított értéke alapján határozhatják
meg  az  önkormányzatok.  Az  adó  évi  mértékének  felső  határa  lakás,  lakáshoz  tartozó  melléképület
(melléképületrész),  illetve  telek,  és  telekhányad  esetén  az  adóalap  0,5%-a  lesz.  Egyéb  építmény  (pl.
üdülő,  iroda,  raktár, gyár, stb.), egyéb  telek,  telekhányad esetén pedig a számított érték 1,5%-a  lesz az
adó.  Az  építmény  vagy  telek  számított  értékének  meghatározásakor  –  a  luxusadóhoz  hasonlóan  –
megyénként  és  azon  belül  település-típusonként  (Budapesten  kerületenként)  törvényben  rögzített,
ingatlanfajtánként meghatározott  forgalmi értékhatárokat  fognak  figyelembe venni. Az  ingatlan  számított
értékét  további  korrekciós  tényezők  figyelembevételével  (pl.  az  épület  kora,  elhelyezkedése,
komfortfokozata, szobák száma, a  fűtés  típusa stb.), az  ingatlantulajdonosok bevallása alapján állapítják
majd meg az önkormányzati adóhatóságok.
Fontos megjegyezni, hogy a  tényleges adókötelezettség  továbbra  is a  területileg  illetékes önkormányzat
döntésének  függvénye  lenne,  tehát  nem  kerül  bevezetésre  országos  ingatlanadó.  Lényeges  továbbá,
hogy  az  önkormányzatok  az  építmény-  és  telekadón  kívül  továbbra  is  kivethetik  a  magánszemély
kommunális adóját, valamint az üdülőépület utáni idegenforgalmi adót is.
 
Iparűzési adó – kisebb módosítások

• Módosul a közvetített szolgáltatások értékének definíciója a jogdíj iparűzési adóalapból történő esetleges
  kétszeres levonásának megszüntetése érdekében.
• Korrigálták  továbbá  az  építőipari  tevékenység,  a  telephely,  a  székhely  és  a  közszolgáltató  szervezet fogalmát. 
• A vezetékes gáz- és villamosenergia-szolgáltatók esetében jelenleg használt telephely fogalom, és
  ezzel összefüggésben az erre az adózói körre vonatkozó sajátos megosztási módszer módosul.
  
• Az  iparűzési  adóalap  eszközérték-arányos megosztásához  a  kis  értékű  tárgyi  eszközök  csak  egyszer,
  egy összegben vehetők figyelembe a jelenlegi két adóév helyett.
  
• Nem  lehet  a  jövőben  olyan  adóalap-megosztási  módszert  alkalmazni,  amelynek  révén  valamely
  adókötelezettséggel érintett település viszonylatában a megosztás nulla adóalapot eredményezne.
  

 
Luxusadó
 
Nem csak magánszemélyek lesznek adóalanyok
A luxusadót érintő legfontosabb változás, hogy az adó alanya már nem csak magánszemély lehet, hanem
az, aki az adóév első napján az  ingatlan-nyilvántartás szerint 100 millió  forintot meghaladó értékű  lakás
vagy  üdülő  tulajdonosa  (kivéve  azok  a  szervezetek,  amelyeket  személyes,  illetve  feltételes  személyes
mentesség  illet  meg).  A  helyi  adóban  2009-től  bevezetendő  értékalapú  adóztatással  való  összhang
megteremtése érdekében az értékhatárok illetve korrekciós tényezők a luxusadóban is a helyi adó
törvény mellékletei alapján kerülnek meghatározásra.

Tisztázatlan  azonban,  hogy  hogyan  történne  az  építményadó  és  a  luxusadó  összehangolása,  tekintve,
hogy a  jogszabálytervezet szerint akár ugyanaz a  lakóingatlan mindkét adófajtának  is  tárgya lehet 2009-
től.
 
Illetékek
 
Kibővül  a  vagyoni  értékű  jog  definíciója  -  illetékköteles  a  követelés ingyenes szerzése
A  vállalkozások  szempontjából  legfontosabb  változásnak  a  vagyoni  értékű  jog  definíciójának  kibővítése
tekinthető. A definíció ugyanis kibővül egyrészt az üzembentartói joggal (megakadályozva, hogy az illeték
elkerülhető  legyen  az  által,  hogy  a  gépjármű  átírása  helyett  csak  az  üzembentartó  személye  változik),
másrészt az ingyenes szerzés esetén a követeléssel. Ez utóbbi – a törvényjavaslat indokolása szerint – a
követelések elengedésének illetékkötelezettségének bevezetését szolgálja.

A  követelés  ingyenes  szerzése  két  esetben  lesz mentes  az  ajándékozási  illeték  alól.  Egyrészt  a  hitel
(kölcsön) nyújtásából származó, 10,000  forintot meg nem haladó összegű követelés elengedése esetén,
feltéve,  hogy  azzal  a  hitel-,  kölcsönszerződés  jogosultjának  követelése  végérvényesen  megszűnik.  A
másik eset a közüzemi díjtartozásnak a szolgáltató általi elengedése, bizonyos jövedelmi határ alatt.
 
Illetékmentes az ingatlan kedvezményes eszközátruházás keretében történő átruházása
Az  illetékekről  szóló  törvény  („Itv.”)  módosítása  értelmében  mentesül  a  visszterhes  vagyonátruházási
illeték  alól  az  ingatlanok  átadása,  amennyiben  az  a  Tao.  törvény  szerinti  kedvezményezett
eszközátruházás keretében történik. A mentesség igénybevétele az alábbi feltételek teljesítéséhez kötött:

• az  átadó  társaság  az  átruházás  évében  és  az  azt  megelőző  két  évben  semmilyen  vagyontárgy
  vonatkozásában  nem  vette  igénybe  az  Itv.  23/A  §  szerint  az  ingatlanforgalmazókat  megillető
  továbbértékesítési célú illetékkedvezményt;
• az átadó társaság az Itv. 26. § (1) bekezdése alapján felfüggesztett illetéktartozással nem rendelkezik; 
• az átruházott eszközök értékében az ingatlanok értékének nem haladja meg a 75 %-ot; 
• az  átvevő  társaság  nyilatkozatában  vállalja,  hogy  az  átadás  során  megszerzett  eszközöket  az
  átruházástól számított két évig nem idegeníti el;
• az  átadó  társaság  vállalja,  hogy  átruházást  követő  második  naptári  év  végéig  nem  veszi  igénybe
  semmilyen ingatlan tekintetében az Itv. 23/A § szerinti ingatlanforgalmazási célú illetékkedvezményt.

 
További változások a visszterhes vagyonátruházási illetékkel kapcsolatban
A  visszterhes  vagyonátruházási  illetékkel  kapcsolatos  változások  közül még  az  alábbiakra  hívjuk  fel  a
figyelmet:

• Adminisztrációs könnyítést jelent, hogy megszűnik az ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzések esetén
  a  továbbértékesítés  megtörténtére  vonatkozó  igazolási  kötelezettség.  A  jövőben  a 
  továbbértékesítés megtörténtét az adóhatóság fogja ellenőrizni saját nyilvántartása vagy az illetékes
  földhivatal megkeresése útján.
• A  hitelintézetek  veszteség  mérséklése  céljából  bekövetkező  ingatlanszerzésekor  a  kedvezményes
  illetékmérték  alkalmazásának  feltételeként  előírt  továbbértékesítés  elmaradása  esetén  ezentúl  a
  hitelintézeteket  az  ingatlanforgalmazókhoz  hasonlóan  szankcionálják,  azaz  az  illetékkülönbözet
  kétszeresét kell majd megfizetniük.
• A  lakóházépítésre  alkalmas  telektulajdon  megszerzője  mentesül  az  illetékfizetés  alól,  amennyiben  a
  fizetési  meghagyás  jogerőre  emelkedéséig  nyilatkozik  lakóház  építési  szándékáról,  és  a  lakóház  az
  illetékkiszabásra  bejelentéstől  számított  4  éven  belül  felépül.  Új  feltétel,  hogy  a  lakás(ok)  hasznos
  alapterülete  el  kell,  hogy  érje  a  településrendezési  tervben  meghatározott  maximális  beépíthetőség
  legalább 10%-át.

 
Csökkenő eljárási illetékek
Kedvező  változás,  hogy  külföldi  székhelyű  vállalkozás  magyarországi  fióktelepének  cégbejegyzése
esetén a jelenlegi 250,000 forintról 50,000 forintra, külföldi vállalkozás közvetlen kereskedelmi képviselete
esetén pedig 150,000 forintról 50,000 forintra csökken az eljárási illeték.
 
Jövedéki adó
 
A  jövedéki adóról és a  jövedéki termékek  forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003 .évi CXXVII.
törvény (a továbbiakban: Jöt.) újfent számos ponton módosult.
A Jöt. változásai közül az alábbiakat emeljük ki:
 
Jövedéki adómértékek változása
A  dohánytermékek  adózását  érintően  (a  derogációs  tervnek megfelelően)  a módosítás  tartalmazza  az
uniós  adóminimum  szinthez  való  közelítés  miatt  szükséges  intézkedést,  a  2008.  április  1-jén,  illetve
szeptember 1-én hatályba lépő, soron következő adóemeléseket. A dohánypiacon megindult stabilizációs
folyamat fenntartása céljából fogyasztási dohányok esetében is fokozatos emelés fog megvalósulni (2008.
áprilisban 9.7%, illetve 2008. szeptemberben is 9.7%).
Az  üzemanyagok  adójának  biotartalom  szerinti  differenciálása,  illetve  a  kéntartalom  és  a  biotartalom
szerinti adódifferencia változása okán bizonyos üzemanyagokra vonatkozóan módosulnak az ásványolaj
adómértékek is. A változás elsősorban a magas kéntartalmú benzin és gázolaj adómértékét módosítja.
 
Vámtarifaszám kötelező feltüntetése a számlán, és a nyilvántartásokban
Bővül  az  adóraktárban  és  a  kereskedelmi  forgalomban  lévő  jövedéki  termékekre  vonatkozó
adatszolgáltatási  kötelezettség  adattartama  a  vámtarifaszám  kötelező  feltüntetésével  mind  az
értékesítésekről kiállított számlán, mind a vevőnyilvántartásokban. A módosítással a forgalmazási láncban
résztvevő  termékekkel  kapcsolatos  különböző  nyilvántartások  pontosabb  követhetőségét  kívánják
biztosítani.
 
Módosulnak a jövedéki bírságra vonatkozó szabályok
2008.  január  1-jétől módosulnak  a  jövedéki  bírságra  vonatkozó  szabályok.  Bevezetésre  kerül  a  bírság
megfizetésére vonatkozó egyetemlegesség jogintézménye, valamint a méltányosság lehetősége, amivel a
körülmények  mérlegeléséhez  jobban  igazodó  bírságolás  lehetősége  teremtődhet  meg.  A  jövedéki
engedélyek kiadásának  feltétele  lesz – a közterhek megfizetésének kötelezettsége mellett – a korábban
kiszabott jövedéki bírság megfizetése is.
 

Környezetvédelmi termékdíj
A környezetvédelmi termékdíjat érintő legfontosabb változás, hogy a termékdíjjal kapcsolatos adóhatósági
feladatok  (bevallás,  befizetés,  kiszabás,  visszaigénylés,  ellenőrzés)  teljes  egészében  a  vámhatóság
hatáskörébe  kerülnek.  Megjegyezzük,  hogy  a  termékdíjmentességi  határozatok  kiadása  továbbra  is  a
környezetvédelmi hatóság feladata marad.
Az  adminisztrációs  terhek  csökkentése  érdekében  megszűnik  a  Környezetvédelmi  és  Vízügyi
Minisztérium felé teljesítendő beszámolási kötelezettség.
 
Vámszabályok
A  nemzeti  vámszabályok  változtatását  indokolja  egyrészt  a  közösségi  vámszabályok  módosításának
végrehajtási kötelezettsége, másrészt a Vám- és Pénzügyőrség ellenőrzési hatáskörébe tartozó feladatok
hatékonyabb érvényesítésére vonatkozó igény.
Ez  utóbbi  elvárásnak  történő megfelelés  érdekében  kerülnek módosításra  a  vámhatóság  által  végzett
ellenőrzésekre vonatkozó szabályok, valamint ismételten beiktatásra a vámigazgatási bírságra vonatkozó
szabályok. A fentieken kívül adminisztrációt egyszerűsítő módosítások is elfogadásra kerültek.
 
A  vámhatósági  ellenőrzés  hatékonyságának  javítására  irányuló módosítások

• Az  AEO-tanúsítvány  (engedélyezett  gazdálkodó  státusz)  kiadását  megalapozó,  a  közösségi
  vámszabályozásban  rögzített  feltételeknek  történő  megfelelés  vizsgálatára  irányuló  vámhatósági
  ellenőrzés nem  fog utóellenőrzésnek minősülni,  és ezért nem  keletkeztet ellenőrzéssel  lezárt  időszakot
  sem az érintett gazdálkodónál.
• Az utólagos ellenőrzésre vonatkozó szabályozás kiegészül az ellenőrzéssel lezárt időszakot keletkeztető
  átfogó- és célvizsgálat meghatározásával.
• Kiegészítésre  kerül  a  kötelező  utólagos  ellenőrzések  köre  az  EU  tagságból  eredő  ellenőrzési
  kötelezettségekkel  (például  a  mezőgazdasági  alapok  finanszírozási  rendszerébe  tartozó  ügyletekre
  vonatkozó ellenőrzések).
• Az  adóhatóság  ellenőrzési  jogkörével  összhangban  a  vámhatóság  számára  is  lehetővé  fog  válni  az
  ellenőrzött  féllel  üzleti  kapcsolatban  álló  személyeknél  kapcsolódó  vizsgálat  („keresztellenőrzés”)
  lefolytatása.
• A vámhatóság jogosult lesz a hatáskörébe tartozó vámtitkot más ellenőrzésre jogosult hatóságok részére
  átadni (ideértve a nemzetközi kötelezettségek alapján történő adatszolgáltatást is). Ezt csak a személyes
  adatok védelmét biztosító szabályok betartásával teljesítheti a vámhatóság, illetve azzal a feltétellel, hogy
  az adatokat fogadó állam is eleget tesz az adatbiztonság feltételeinek.
• Visszaállításra  kerül  a  vámigazgatási  bírság  jogintézménye,  amit  a  szabályozás  –  a  vámbevételtől
  eltérően - költségvetési bevételként határoz meg.

 
Adminisztrációt egyszerűsítő változások

• A vámszempontból való megbízhatóság  tekintetében a  feltételek évenkénti  igazolási kötelezettsége alól
  – a vonatkozó közösségi szabályokkal összhangban  - az engedélyezett gazdálkodói státuszt megszerző
  (AEO) gazdálkodó mentesül.
• Az elektronikus vámeljárás alkalmazásának elterjedését ösztönzendő, a vámjogi szabályozás felmentést ad
  egyes eljárási szabályok  (pl. az ügyfelek elektronikus aláírására, valamint az ügyfélkapura vonatkozó
  rendelkezések) alkalmazása alól,  továbbá az elektronikus vámbevalláshoz kapcsolódóan megteremti az
  elektronikus határozathozatal lehetőségét.

 
Egyéb módosítások

• A jogorvoslati szabályok módosításának célja, hogy a vonatkozó közösségi szabályoknak megfelelően a
  magyar  vámhatóság  is  módosíthassa,  visszavonhassa  az  elévülési  időn  belül  korábbi  jogsértő
  határozatát,  amennyiben  azt  időközben  felettes  szerv,  vagy  bíróság  nem  vizsgálta  felül.  A  súlyosítási
  tilalom érvényesítésére azonban itt is sor kerül az adóeljárási szabályokban ismert feltételekkel.
• A részjogerő intézményének a vámjogi jogorvoslati eljárásba történő beiktatása ugyancsak a jogorvoslati
  eljárások rugalmasabb lebonyolítását eredményezheti.
• A vámigazgatási jogviszonyban alkalmazásra kerülő végrehajtási eljárási szabályoka Ket helyett az Art.-ban
  szabályozott eljárásokhoz igazodnak.
• Az  EU  csatlakozás  előtti  vámigazgatási  jogviszonyban  keletkezett  túlfizetések,  vámbiztosíték-
  maradványok rendezhetőségét biztosítja az elévülési szabályok értelemszerű módosítása.

 
Megszűnő kisadók
Nem egyszerűsödik jelentősen az adórendszer
Az  adórendszer  2008-tól  sem  egyszerűsödik  látványosan,  azonban megszűnik  néhány  szűkebb  adózói
kört érintő kisadó (az állattenyésztési hozzájárulás, a halászatfejlesztési hozzájárulás, az erdőfenntartási
járulék, valamint a vadvédelmi hozzájárulás).
 
Regisztrációs adó
A tényleges értékcsökkenés is érvényesíthető lesz
Az uniós szabályoknak való megfelelés érdekében módosításra került a regisztrációs adóról szóló törvény
is. j  jogintézményként  kerül  bevezetésre  az  a  különös  hatósági  adó-megállapítási  eljárás,  amely  azt
szolgálja, hogy erre vonatkozó  indítvány esetén a  tényleges értékcsökkenést  is érvényesíteni  lehessen,
amennyiben  az  a  törvényben  rögzített  avultatási  skála  szerinti  mértéket  meghaladja.  Ez  az  eljárás  a
használt, de 20 évnél  fiatalabb gépjárművek esetén  lesz alkalmazható. Az adott gépjárműre  vonatkozó
adótétel 10%-át azonban mindenképpen meg kell  fizetni. Ha a vámhatóság nem  találja elavultabbnak a
gépjárművet, mint a jogszabály, akkor a kérelmezőnek kell viselnie az eljárási díjat.
A módosítások  2008.  április  1-jén  lépnek  hatályba  azzal,  hogy  a  rendelkezéseket  a  2008. március  31.
napját követően induló adóigazgatási eljárásokban kell alkalmazni.
 
Energia adó
Nem vezetik be a differenciált energiaadót 2008-tól
Az eredeti elképzelésekkel szemben mégsem vezetik be 2008-tól a differenciált energiaadót és jelentősen
emelkednek az adótételek is.
Jelenleg az energiaadóról  szóló  törvényben  szabályozott esetekben  (pl.  közüzemi  szolgáltató  közüzemi
fogyasztónak  történő energia-értékesítése,  energiakereskedő  feljogosított  fogyasztónak  történő energia-
értékesítése stb.) a villamosenergiára megawattóránként 186 forintot, míg a földgázra gigajoule-onként 56
forintot kell az energiaadó-alanyoknak  fizetni  független attól, hogy üzleti vagy nem üzleti  felhasználónak
történik-e az értékesítés.
Az uniós szabályok azonban előírják a nem üzleti felhasználásra alkalmazandó adóminimumot, amely alól
Magyarország 2007. január 1-ig kapott derogációt.
Az  energiaadó  törvény  módosítása  során  új  fogalomként  meghatározásra  került  a  „nem  üzleti
felhasználás”,  mely  egyrészt  a  lakosság,  másrészt  a  költségvetési  szervek,  illetve  költségvetési  rend
szerint  gazdálkodó  szervezetek  energia-felhasználását  jelenti.  Az  eredeti  javaslat  szerint  az  üzleti
felhasználásra maradtak  volna  a  jelenlegi  adómértékek,  és  a  nem  üzleti  felhasználásra  pedig  az  uniós
elvárásnak  megfelelő  magasabb  adótételek  kerültek  volna  meghatározásra.  Azonban  –  a
törvényjavaslathoz benyújtott módosítás indokolása szerint – nem elég az idő az energia- és földgázellátó
cégek számára, hogy 2008. januártól átálljanak az új rendszerre, ezért a differenciált rendszert csak 2009.
január 1-jén vezetik be. Viszont  lévén, hogy az uniós adómimimum  szintnek meg  kell  felelni, 2008-ban
mind  az  üzleti,  mind  a  nem  üzleti  felhasználásra  a  magasabb  adómérték  lesz  alkalmazandó;
villamosenergia esetén megawattóránként 252 forint, földgáz esetén gigajoule-onként 75,60 forint.
2009.  január 1-jétől azonban az üzleti  felhasználásra vonatkozó adómérték visszacsökkenne a  jelenlegi
szintre, és a nem üzleti felhasználók esetén a magasabb tétel lenne alkalmazandó.
A  fenti módosítással egyértelműen az üzleti  felhasználók  járnak  rosszul, hiszen 2008-ban  így  több adót
fizetnek, mint amennyit egyébként kellett volna, ha megfelelő  felkészüléssel mellett a  jogalkotó elég  időt
biztosított volna a piaci szereplőknek az új rendszerre való átállásra. 

Kanyó & Tsa. Könyvelő Iroda
Könyvelő,  könyvelés, könyvvitel, számvitel, adótanácsadó, adótanácsadás, APEH, TB, cégalapítás, jogi képviselet, foglalkozás-egészségügy, bérszámfejtés, könyvvizsgáló, könyvvizsgálat, audit